Rendben, sorban, felgöngyölítve

Hogy működik?

• Mi a menetrend?
• Milyen módszereket használ a coaching - én, mint coach
• Miért éri meg?
• Szakmai etikai kódex

mi a menetrend?

• Ismerkedés, egymásra hangolódás
• Szerződéskötés
• Tervezés
• Alkalmazás
• Összegzés, visszatekintés

A coaching általában több találkozásból álló folyamat. A találkozások történhetnek az ügyfél munkahelyén, de sokszor szerencsésebb egy semleges helyszín, ahol a munka zavartalan és a kapcsolat egyenrangúsága jobban biztosított.
A találkozások gyakorisága megbeszélés tárgya, függ a megoldandó probléma sürgősségétől, a résztvevő felek időbeosztásától. Általános a kéthetenkénti találkozás.
A személyes találkozások között megegyezés és igény szerint telefonos illetve internetes kapcsolattartás lehetséges.
Egy találkozás időtartama általában másfél-két órás.
Mind a helyszín, mind a találkozások gyakorisága és időtartama rugalmasan változhat, mivel a coaching lényege, hogy teljesen személyre szabott.

A coaching párbeszéd, dialógus formájában zajlik, egy generatív beszélgetés, amelyre mind a coach, mind az ügyfél komolyan készül. A coaching sikere a partnerség miatt az ügyfélen ugyanannyira múlik, mint a coachon.
A coach a beszélgetés közben – a coachee beleegyezésével – jegyzetel. Erre azért van szükség, hogy véletlenül se sikkadjon, felejtődjön el egy fontos gondolat, szó sem, ami később hasznos lehet a munkában.

Az ismerkedés, egymásra hangolódás

Az első találkozás azt szolgálja, hogy megérezzék a résztvevő felek, tudnak e majd egymással dolgozni, létre tud e kettőjük között jönni a bizalom légköre, amely elengedhetetlen feltétele a közös munkának. Feladat tehát a partneri munkakapcsolat működőképességének kölcsönös felmérése. Megismerkedünk egymással és a problémával is.


Természetes, hogy a kapcsolat kiépítés ideje alatt az ügyfél és a coach is tűnődik.


Vajon a coach tényleg tud majd segíteni? Érti e majd, amiről beszélek? Mi lesz, ha túl sok mindent megtud rólam? Nem időpocsékolás az egész?


Vajon ügyfelem valóban nyitott a változásra? Tudunk majd hatékonyan együtt dolgozni?
Problémái az én kompetencia területemhez tartoznak? Vajon milyen önismerettel rendelkezik, kész-e önmagába pillantani, önmagán dolgozni?


Ha nem sikerül bizalmi légkört kialakítani, illetve ha a felmerült probléma nem az én kompetencia körömhöz tartozik, akkor a folyamatot befejezzük. Segítek azonban ügyfelemnek megkeresni azt, aki számára a tökéletes segítséget tudja majd nyújtani.
Ha viszont úgy érezzük, hogy hatékonyan és jó, bizalommal teli légkörben tudunk majd együtt dolgozni, akkor szerződést kötünk.

Szerződéskötés

A szerződés történhet szóban és írásban is. Ebben a felek egyértelműen tisztázzák és rögzítik az együttműködés feltételeit és pontos tartalmát: a találkozók idejét, helyszínét, időtartamát, az etikai-titoktartási kérdéseket, a díjakat, a lemondás feltételeit, az elérhetőségeket, a coaching beszélgetések közötti kapcsolatfelvétel lehetőségeit és minden olyan elemet, amit akár a coach akár az ügyfél fontosnak tart.
Ha a megbízó és az ügyfél nem ugyanaz a személy - azaz az ügyfél munkáltatója a coaching megrendelője - akkor tulajdonképpen két szerződést kell kötni. Egyet a megbízóval és egyet az ügyféllel. Ez esetben különös hangsúlyt kell fektetni a titoktartás kérdéskörére!

A szerződés tartalmát a coaching folyamata alatt felül kell vizsgálni, akár meg is lehet újítani.

Letöltés: szerződésminta

Bár a szóbeli szerződéskötés is elfogadott, azért nagyobb biztonságot nyújthat mindkét félnek az írásbeli. Elő lehet venni a papírt és rábökni: akkor így egyeztünk meg. Jól át kell gondolni tehát, mi kerüljön bele-szánjuk erre bátran időt! Sokkal inkább érdemes a legelején megemlíteni az elvárásainkat, mint később alkudozni vagy számon kérni. Ez már az első közös munkánk is egyben, közös felelősségvállalással.

Diagnózis, tervezés

A tervezés fázisában legfontosabb cél a helyzetfelismerés, feltárás. Ide tartozik az ügyfél erősségeinek, értékeinek feltárása, lehetőségeinek számbavétele, és természetesen az aktuális és konkrét dilemma, feladat felismerése. Ha a megoldandó problémák a felszínre kerültek, akkor következhet az iránykijelölés és a cél, célok meghatározása. Ebben a szakaszban akciótervet készítünk.
A tervezési fázis végére nemcsak a célokkal kell tisztában lenni, hanem fel kell érzelmileg is készülni. A cél eléréséhez elszántság, kitartás szükséges.

Mivel a coaching folyamat lényege a változás, ezért ha jó úton haladunk, hát valóban változunk közben. Változhat a viselkedésünk, megszokott reakcióink. Környezetünk, kollégáink lehet, hogy mindezt furcsállják majd, esetleg nem nézik jó szemmel. Nemcsak mi, de környezetünk is kizökkenhet a kényelmes, megszokott komfortzónából.
A felkészülés ideje alatt ezt is előre jó tudatosítani: hogy tud majd kitartani a változás mellett, ha ellenállnak.

Alkalmazás

Ez a szakasz az, amikor az elkészített akcióterv alapján megkezdődik a gyakorlatba ültetés.
A feltárás és tervezés ideje alatt megnyugtató az eredmény, és talán egyben a megkönnyebbülés érzetét is nyújtja, mintha már célba is értünk volna.

A valóságban változtatni azonban sokkal nehezebb. Az ügyfél talán lelkesen vág a megvalósítás folyamatába és rosszul érinti, ha ellenállást tapasztal vagy saját magán azt, hogy mennyire könnyen visszatér az eddig megszokott mintáihoz.
A találkozások feladata ilyenkor a próbálkozások: sikerek - nehézségek elemzése, felülvizsgálata, esetleg új módszerek kipróbálása. Az ügyfél házi feladatot kap a következő találkozásig.

Tapasztalataim szerint ebben az időszakban előfordul sokszor, hogy az ügyfél időben eltolná, szívesen lemondaná a találkozást. Ez nem működik, nem sikerült-most majd mit mondok? Különben is, kellemetlen volt az egész próbálkozás.

E szakaszban tehát nagyon fontos, hogy kitartóak, állhatatosak maradjunk: a coach és az ügyfél egymást ne eresszék.
Valószínűleg ez a szakasz a leghosszabb, többszöri találkozást igényel.

Összegzés, visszatekintés


A tapasztalatok összegzési folyamatában elmondja az ügyfél, hogy értékeli a folyamatot, a saját változását, mennyire sikerült elérnie céljait. A coach is értékel: értékeli az elért sikereket és az együttműködést.
Fontosnak tartom az elért sikerek kihangsúlyozását és megünneplését!
A sikerek megbeszélése, kihangsúlyozása teheti az új viselkedésmódot az ügyfél eszköztárának élő, szerves részévé. Ennek következményeként legközelebb nagyobb eséllyel fogja majd mindezen készségeket használni.


A coaching folyamat vége és sikere, amikor az ügyfél egyedül is képes a változást fenntartani.

Többször felmerül a kérdés, ha a coachingról van szó: mikor sikeres egy coach? Van, aki úgy véli, hogy akkor, ha az ügyfél visszahívja, újra meg újra.
Ám úgy gondolom valódi siker az, ha az ügyfél megtanult önmagán dolgozni, segíteni. Nincs többé szüksége támaszra. Siker az, ha ajánlja coachát másoknak, akik még ezen folyamat előtt állnak.

Íme egy jól ismert, bevált modell, amire felépíthető a coaching menete:

A „grow” szó jelentése növekedés, haladás, fejlődés.

Goals - A cél meghatározása.
Reality - A jelenlegi helyzet feltárása, valóság megvilágítása.
Options - A lehetőségek számbavétele, felderítése.
Wrapup - Mit fogsz tenni? Megvalósítási lépések keresztülvitele.

.

Vissza az oldal tetejére↑

Milyen módszereket használ a coaching - én, mint coach

 

Ahány coach, annyi módszer - minden coach, sokféle módszer.
Akár azonos technikák, módszerek is nagyon különbözőként hathatnak, mivel átszínezi azt a coach egyénisége, tapasztalata, stílusa.

A coaching alapvető technikája az értő-érző figyelem, az adekvát visszajelzések, a konfrontálás, a támogatás-pozitív megerősítés és a kérdések, kérdések sokasága.
Különbség van technika és módszer között, egy módszer, mint például a pszichodráma lehet technika a coaching során. A módszer tehát sok apró technikából épül, akkor sikeres a coaching, ha a coach a sokféle módszert az adott esetnek legmegfelelőbben, leginkább testreszabottan ötvözi.

Kis ízelítő:
A folyamat elején - az ismerkedés és a célmeghatározás idején - használhatunk különböző kérdőíves-értékeléses módszereket. Ez a megismerési folyamatot objektív információkkal támogatja.
A coaching folyamat során használunk meditációs, relaxációs, vizualizációs technikákat is: az ellazult állapot sokszor felszínre hozza a lényegi kérdéseket.

A coaching technikák ismert és nagy csoportját jelentik a különféle problémamegoldási technikák: például költség- és haszonelemzés, amit lehet belső folyamatokra is alkalmazni: mit nyerek egy döntésemmel és mit veszítek…

Egy másik módszer, a force-field elemzés lényege, hogy felvázoljuk a változást segítő, a változás mellett szóló erőket, és azokat, amelyek a változás ellen szólnak és hatnak.

Ismert problémamegoldási módszer a SWOT elemzés, ahol összegyűjtjük egy helyzethez kapcsolódó belső erősségeket és gyengeségeket, és külső lehetőségeket, illetve veszélyeket: SWOT elemzést készíthetünk saját magunkra is, azaz a jelenlegi élethelyzetünkre.
Jelentős szerepet töltenek be a coaching folyamatában a különböző célú szerepjátékok, szerepcserés játékok.

Az általam vezetett coaching folyamatokban

Humán területről érkeztem a coaching világába.

Mivel tapasztaltam pozitív hatását, akalmazom a nondirektív beszélgetésvezetést, amelynek során a beszélgetés direkt irányítása helyett tág teret igyekszem nyújtani az ügyfelemnek érzései és gondolatai megfogalmazásához. Empátia, kongruencia, elfogadás és a beszélgető partnerem érzelmeinek megfogalmazása, visszatükrözése jellemzi ezt a fajta kommunikációt.

Sok-sok kérdést teszek fel. Kérdezéstechnikámban megjelenik a konfrontatív kérdezéstechnika, ha a helyzet, az érzések tisztázása ezt kívánja. Nem riadok vissza-mert sok esetben hasznosabbnak, mint feszítőnek találom- a konfrontatív csendtől sem.

A pszichodrámában több éven át szerezett pozitív tapasztalataim alapján a coaching folymatba szívesen emelek be dramatikus elemeket. Ha belebújunk - csak játékból is - a másik bőrébe, belelépünk a cipőjébe, meglepően sokat megérthetünk, megtudhatunk róla.

Coach képzésem hangsúlyt fektetett arra, hogy elsajátítsam a Neuro Lingvisztikus Programozás nyelvi és testbeszédre vonatkozó visszajelzési eszközeit, a változások kezelésére és a megakadások hatékony feloldására vonatkozó modelljeit.

Az NLP számos modellt, technikát tartalmaz, amelyek sajátossága, hogy a helyzeti viselkedés pszichofiziológiai mintázatainak megváltozását tartja szem előtt.
Jellemzője még, hogy a tanulást helyezi új megvilágításba: tanulmányozzuk, modellezzük azokat az embereket, akik nagy teljesítményekre képesek.

Hasonlóképpen alkalmazom a Tranzakcióanalízis (TA) kommunikációs modelljét mint az önismereti és hiedelmekkel való eredményes tanácsadás eszközeit.

Általában TA-nak rövidítve tűnik fel olvasmányaink között, ez a rövidítés tehát a tranzakcióanalízist takarja, amit Eric Berne kanadai származású amerikai pszichiáter alkotott, fejlesztett ki: személyiség-és pszichoterápiás elmélet és az ezen alapuló gazdag módszer.

Legfőbb jellemzőm és erősségem a különféle módszerek alkalmazása mellett, hogy mély empátiával, beleérzéssel tudok odafigyelni ügyfeleimre, teljes szívvel és értelemmel igyekszem átérezni helyzetet, problémát.
Legtöbbször ez a mély beleérzés, odafordulás az, ami ügyfeleimet megnyitja, biztonságérzetet ad és elindítja őket a változás felé…
Mindezt tudatosan egészítem ki a coaching eszköztárával, folyamatosan tanulva, fejlesztve magam mindebben.

Vissza az oldal tetejére↑

miért éri meg?

 

Meg lehet-e vajon mérni, ki lehet-e mutatni a coaching eredményességét? Lesz-e hatása az üzleti eredményekre? Megérzik-e a változást a velem kapcsolatban élők? Érdemes-e rá pénzt fordítani? Megtérül-e?

Akkor eredményes a coaching, ha a fejlesztés célkitűzéseit minél nagyobb mértékben megközelítette.
A coacheenak milyen mértékben sikerült elsajátítania új készségeket: javultak-e a személyes kapcsolatai, megerősödött-e a vezetői motivációja, javult-e a konfliktuskezelése, stressztűrőképessége. Konkrétan azokra a célkitűzésekre kérdezünk rá, amelyeken a folyamat alatt dolgoztunk.
Ha egy vállalatnál a coaching vállalati eredményekre gyakorolt hatása érdekel minket, akkor azt is kell vizsgálnunk, hogy a coaching célkitűzései mennyire vannak összhangban a vállalati stratégiai célkitűzéseivel.

Ha a befektetés-megtérülés kérdését nézzük, akkor a költségeket szembe kell állítanunk a coachingprogram eredményeivel, mint például az egyéni teljesítmény növekedése.

Mindezt objektív mérőszámokkal nehezen lehet kifejezni, de létezik rá mérőmódszer a ROI (Return of Investment) alapján.
A cég bevételi növekedését a coaching lezárulása után, azt megszorozták X%-kal, vagyis annyival, amennyi százalékot tulajdonítottak a vezetők a coaching sikerének (ez szubjektív mérőszám), ezt ismét megszorozzák egy újabb százalékkal, azzal a számmal, amennyire biztosak voltak a feltételezésükben. Ezt elosztották a coachingra szánt összeggel.

(Az eddigi számítások alapján a ROI 4,7 és 5,6 közöttire tehető,azaz minden 1000 dollárnyi coachingba történt befektetés 4700-5600 dollárt hozott a cégeknek.)

Sok esetben azonban nem lehet mérőszámokkal kifejezni az eredményességet, akkor ugyan szubjektív, de mégis érzékelhető változások, továbblépések, elégedettség, megnyugvás, magabiztosság az, ami azt mondatja az ügyféllel: bizony, megérte!

Vissza az oldal tetejére↑

szakmai etikai kódex


Fontos, hogy a cochee biztos lehessen abban, hogy minden, ami elhangzik a coaching folyamán tökéletes titokban, biztonságban van. Biztosnak kell lennie abban is, hogy bízhat: a coach a legjobb tudása szerint, odaadóan végzi munkáját.
Részletesebben az alábbi etikai kódex számomra iránymutató:
1. • Életvitelemmel, viselkedésemmel hozzájárulok ahhoz, hogy az emberek pozitív képet alkothassanak a coaching szakmáról, s tartózkodom az olyan magatartástól vagy megnyilvánulástól, ami negatív befolyásolja a nyilvánosság coaching szakmárol alkotott képét.
2. • Sem szóban, sem írásban nem teszek szánt szándékkal olyan kijelentéseket, amelyek nem igazak, vagy félrevezetők a coaching szakmára nézve.
3. • Tiszteletben tartom azt, hogy a coaching-ot különbözőképpen értelmezik. Megbecsülöm mások erőfeszítését és munkáját, eredményeiket nem tüntetem fel sajátjaimként.
4. • Figyelek azon körülményekre, amelyek – a coaching természeténél fogva, és azáltal, hogy a coaching hatással lehet mások életére – coach munkám lehetséges félreértelmezéséhez vezetnek.
5. • Mindenkor arra törekszem, hogy felismerjem azokat a személyes indíttatású ügyeket, amelyek összeegyeztethetetlenek a coaching munkámmal vagy hátráltatnak akár a munkámban, akár a szakmai kapcsolataimban. Ha a tények és a körülmények szükségessé teszik, azonnal szakmai támogatást keresek és megteszem a szükséges lépéseket, végső esetben felfüggesztem vagy akár megszakítom a coaching kapcsolatot.
6. • Mint a már meglévő és a jövendőbeli coachok trénere vagy supervízora minden tréning vagy supervízori kapcsolatban az ICF Etikai kódexének megfelelően viselkedem.
7. • Kutatásomat az érintettek hozzájárulásával és beleegyezésével végzem, úgy, hogy a résztvevőket ne érje semmilyen sérelem. Minden kutatásnak meg kell felelnie az adott ország törvényeinek, melyben a kutatást végzik.
8. • Coach gyakorlatomban készített feljegyzéseimet bizalmasan kezelem, megfelelően karbantartom, tárolom és semmisítem meg, az ide vonatkozó törvényeket betartva.
9. • Az ICF tagjaival kapcsolatos információkat (email cím, telefon szám, stb) csak az ICF által jóváhagyott módon és terjedelemben használom.
10. • Én vagyok a felelős azért, hogy tisztán látható, pontos és kultúrálisan érzékeny határokat szabjak, melyek érvényesek az ügyféllel történő bármilyen fizikai kapcsolatra.
11. • Nem kerülök szexuális kapcsolatba egyetlen ügyfelemmel sem.
12. • Ügyfeleimmel világos megállapodásokat kötök és tiszteletben tartok minden megállapodást, amit a professzionális coaching kapcsolattal összefügg.
13. • Megbizonyosodok róla a coaching folyamat kezdetén, de legkésőbb az első coaching ülésen, hogy az ügyfelem tisztában van a coaching, mint munkafolyamat lényegével, az információk bizalmas kezelésével, pénzügyi és egyéb megállapodásokkal.
14. • Pontos információt adok a végzettségemről, szakterületemről és coach tapasztalataimról.
15. • Szándékosan nem vezetem félre az ügyfeleim, nem teszek hamis ígéretet arról, hogy ők mit kapnak a coaching folyamattól vagy tőlem, mint coachtól a coaching folyamat alatt.
16. • Nem adok olyan információt vagy tanácsot meglévő és jövendőbeli ügyfeleimnek, amit magam is félrevezetőnek vagy hamisnak gondolok vagy tartok.
17. • A coach-ügyfél kapcsolatot semmilyen szempontból nem használom ki szándékosan személyes, szakmai, vagy anyagi érdekből.
18. • Tiszteletben tartom az ügyfélnek azt a jogát, hogy a coaching folyamat alatt bármikor megszakítsa az együttműködést. Figyelek azokra a jelekre, melyek jelzik, hogy az ügyfél már nem látja hasznát a coaching kapcsolatnak.
19. • Ha úgy látom, hogy az ügyfél érdekeit jobban szolgálja egy másik coach vagy más erőforrás bevonása, arra biztatom, hogy tegye meg a szükséges változtatásokat.
20. • Ha megfelelőnek vagy szükségesnek tartom, javaslom ügyfeleimnek, hogy vegyék igénybe más szakemberek szolgáltatásait is.
21. • Megteszem a megfelelő lépéseket, hogy értesítsem a hatóságokat, amennyiben az ügyfél olyan szándékát tárja fel, ami veszélyeztetheti a saját vagy mások biztonságát.
22. • Az ügyfeleim információit bizalmasan kezelem, hacsak az ügyfél erről másképp nem rendelkezik, vagy a törvény nem kívánja úgy.
23. • Az ügyfél engedélye nélkül nem használom a nevét, mint ügyfelet vagy mint referenciát, sem más információt, mely alapján azonosítható.
24. • A coaching partner engedélye nélkül nem adok át személyes információt a megrendelőnek.
25. • Arra törekszem, hogy elkerüljem az érdekek ütközését köztem és az ügyfelem között.
26. • Amennyiben bármilyen érdekellentét van vagy potenciálisan lehet köztem és az ügyfelem között, nyíltan vállalom azt és megbeszélem az ügyfelemmel, hogyan kezeljük úgy, hogy az neki a legjobb legyen.
27. • Csak akkor megyek bele bármilyen barter üzletbe vagy munkám nem anyagi jellegű megtérítésébe, ha coaching kapcsolatomat ez nem érinti.

Vissza az oldal tetejére↑

elérhetőségek:

Telefon:

Skype: viragh.anna.coach My status

Email: